Érdekes éjszakám volt az új kristálykoponyámmal, Taoval, melyről az a belső információ érkezett, hogy egy “misztérium koponya”. Mitől volt érdekes az éjszaka? A gondolatoktól, amik miatt felébredtem, amikből kiderült, mégis mi az a misztérium koponya.
A misztérium szót ismerjük a misztérium iskolákból, melyek a tudás védelmét szolgálták egykor. Céljuk az volt, hogy azokhoz juthasson tudás, akikben nincs félelem, mert a félelem komplexusokhoz vezet, az pedig hatalmi harcokhoz, féltékenységhez, birtokláshoz, vágyakhoz, értékek megítélésének felborulásához. Így a misztérium iskolákban számtalan próbatétel volt, ami azt tesztelte, kiben mennyi félelem van, mielőtt bármi tudáshoz férhettek volna a neofiták.
Erről eszembe jutott, mikor évekkel ezelőtt Egyiptomban jártam anyummal és Szabival. Végig látogattuk a Nílus menti templomokat, (ami azokból megmaradt), ahol valamikor beavatásokat tartottak. Akkor igen meglepődtem azon, ami történt, most értettem meg.
Kom Ombo templománál érdekes, korhű látomásunk volt (reinkarnációs emlékek). Egy medence jelent meg (pedig nem volt ilyen látogatható rész), amiben víz volt. A feladat az volt, hogy a medencét át kellett úszni egy levegővel, de úgy, hogy mikor alámerültek a neofiták, krokodilokat engedtek a vízbe, amiről nem szóltak előre, vagy amikről elhitették, hogy veszélyesek. Aki felbukkant a vízből levegőért, az megbukott a „vizsgán”. Akiben ugyanis félelem jelent meg, annak megváltozott a légzése, és kapkodni kezdett levegő után.
A látomásunk azért volt érdekes, mert a belső képek szerint a medencében olyan krokodilok voltak, amik nem is éltek, egy szerkezettel mozogtak, csak imitálták őket a félelemkeltéshez. Nem is értettem akkoriban mire volt jó ilyesmivel viccelődni. Nos, nem volt vicc! Egy fontos tanítás része volt.
Ma reggel rákerestem a Kom Ombo-i templomról van-e valami magyar nyelvű írás, és ezt találtam: A félelem legyőzésének helye (cikk)
Tao, a kristálykoponya szerint újra szükség lesz olyan emberekre, akikhez tudás kerülhet, ehhez most is teszteken kell keresztülmenni, hogy kiderüljön, mennyi félelem, komplexus van bennünk. A mai, modern korban azonban nem kell medencék mélyére merülnünk krokodilok közé, elég saját életünkben helytállni, az is tökéletes próba energiák megélésének tesztelésére 
Nem tanfolyamok előadói, tanítók szabják meg, kihez, milyen misztikus tudás kerülhet, hanem saját életünkben érkező problémák, feladatok megoldására való képességünk, kialakult értékeink, hiszen az igazi Mesterek most nincsenek fizikai testben… energiákon keresztül térképeznek fel minket, és energiákon keresztül segítenek… Emiatt fontos a belső út, a belső tanulásra való áttérés, és egy misztérium kristálykoponya a félelmek felismeréséről, legyőzéséről tanít.
A félelmekről
Sokszor hallottam már emberektől, hogy ők nem félnek semmitől. A félelmek azonban nem feltétlenül csak arról szólnak, hogy félek-e a sötétben, vagy a póktól, vagy fizikai fájdalomtól stb.
A félelmek energia szintjén hit, és elfogadás hiányát mutatják, amik valós vezetettséghez szükségesek, és nélkülük nem férhetünk hozzá komolyabb tudáshoz (amire nem nekünk, egyénnek van szükségünk, hanem az Emberiségnek, globálisan)
A félelem a legkülönbözőbb formákban tud megbújni és korunk nyomja, mutatja mennyi félelem van bennünk, mennyire nem állunk készen mély tudás befogadására:
Félek-e attól, hogy egyedül maradok? Félek-e attól, hogy ha nem tudom uralni a bennem lévő haragot, feszültséget, érzéseket, félek-e mit vált ki belőlem (lsd. elfojtások)? Félek-e a kilátástalanságtól (lsd akarás)? Félek-e a kudarctól? Félek-e az elutasítástól? Félek-e a minősítéstől (lsd. bűntudat)? Félek-e a veszteségtől – legyen az egészségem, szeretteim, birtok tágyaim, tudásom, képességem stb. elveszítése (lsd ragaszkodás)? Félek-e attól, hogy nem vagyok elég jó valakinek, valamihez (lsd komplexusok)? Félek-e attól, hogy lemaradok-e valamiről (lsd. türelmetlenség) stb.
A legtöbb jelenkori tanítás (értsd saját életeink, mindennapjaink) arról tanít, mennyi félelem van bennünk, hogy valami nagyobb befogadására felkészülhessünk. A legtöbb nehézség felkészít bennünket valamire, és keresi, mennyire lehet ránk számítani, mennyire lehet bennünk megbízni.
Sok ember, aki most a könnyebb, nyugodtabb, kényelmesebb utat keresi választásaival csak fél, fél mindattól, ami őt is el fogja érni, ami az ő belső erejét is tesztelni fogja, ha megérik rá.
Ugyancsak sokan azonban megértek rá, hogy kiderülhessen önmaguk számára, mi minden önámítás, és mi valós életükben.
Jelen korunk kihívásai tökéletes hit, és elfogadás próbák: Létbizonytalanság, érzelmi veszteségek, tudásbeli és egyéb versengések, akarás, vágyak – mind, mind energetikai tanúsítvány rólunk, minket energia formájában körülvevő Mesterek felé, akik ennek megfelelően alakítják életünk tanításait minősítés nélkül, végtelen türelemmel, szeretettel. Látják kiben van már lehetőség, és kivel kell várni – ezért felesleges egymáshoz hasonlítani magunkat, mert a mérce nem a mi megítélőképességünk, hanem valami sokkal igazságosabb
Kristálykoponya üzenet
“Nem vagy egyedül, és bármit is rejtegetsz önmagad vagy mások elől, tökéletesen látni, ki vagy. Bár Te magad is látnád, és akként léteznél, nem pedig a félelemeknek, elvárásoknak megfelelve, melyek azzá tettek, amitől nem látod azt, aki igazán vagy!
Nem kell megtagadnod azt, akinek hiszed magad, csak néha engedd meg azt is, aki valójában vagy… hadd mutassa meg, mivel áltatod magad. Engedd meg magadnak azt is, aki igazán vagy, egyre többször, egyre több ideig – Így fogod saját magad felszabadítani önmagad”
