Időnként még mindig elönt a harag, inkább csak retrográg bolygóállásoknál, hogy történhet ilyesmi? Pedig tudom, az történik, amire szükségünk van. Nem akarunk ezen változtatni, hogy ne adjunk több táptalajt spirituális kíváncsiságunk, felfedezéseink, ébredezésünk kihasználásához?

Az információ hatalom, s ha valamiről nem tudunk, a nem-tudása még nem ment fel a csalódás, értékdeformálódás alól. Célravezetőbb óvatosnak lenni, alaposan körülnézni.

A modern spirituális hullámok nagy része tudja, milyen sokan vágynak arra, hogy spirituálisnak tekintsék őket, mert a köztudatban elterjedt, hogy aki spirituális, az a fényt keresi, és az jó. Ez azonban koránt sincs így. Nagyon sokan szeretnének jók lenni. A jóhiszeműséget nagyon könnyű kihasználni, és visszaélni vele. Sok olyan közösség van, ahol senkit sem érdekel mennyire vagy spirituális, mennyire vagy jó, csak álca az egész ahhoz, hogy valakit irányíthassanak, hogy saját hatalmuk, anyagi helyzetük gyarapodhasson. Te megkapod az illúziót, hogy spirituális vagy, jó vagy, de valós lehetőségeket nem kapsz saját fejlődésedhez, amitől tényleg spirituális lennél, csak beillesztenek egy rendszerbe, ami mindig nekik fial, őket erősíti.

Eleinte a csábító részeket mutatják, kapsz pár szem “morzsát” (tudást, tanítást, képességet stb.) aminek örülhetsz, majd jönnek a megregulázó, rendszerhez igazító megszorítások, a lelki manipulálás különféle szintjei, a tiltások, minősítések, és az elvárások. Egyszer olvastam egy próféciát, ami így szólt:

Az elvárás az elvásás! Még akkor is, ha spirituális köntösbe bujtatjuk. Ha elvárnak tőlünk valamit, és éreztetik, ha nem felelünk meg, akkor rosszak, gyengék, kevesebb értékűek vagyunk, az már nem csak rólunk szól, ott már annak is vaj van a füle mögött, aki az elvárást támasztja. Az egész “feltétel nélküli szeretet és elfogadás” duma innentől billeg, még akkor is, ha órákat tudunk beszélgetni a szeretetről és elfogadásról.

Gyakran több kárt tesznek egyes spirituális közösségek az egyének önértékelésében, önbecsülésében, mint ami hasznot jelentenek bölcs tanításaik – amit bárki összeollózhat manapság. Megcsorbított önértékeléssel lehetetlen gyakorlatba ültetni az egész tanítást – hiszen minden önmagunk elfogadására épül. Így marad az okosságok tovább hallgatása, jöhet a következő kör, újabb tanfolyam, mert még mindig segítségre szorulsz. De majd mi segítünk neked! Majd mi lehetővé tesszük, hogy másoknak is segíthess, hogy végre jónak érezhesd magad! Épp csak közben fel is buktatunk, hogy még jó sokáig szükséged legyen ránk. Csoda, hogy sokan visszavonulnak, elfordulnak, elbizonytalanodnak?

Hallgasd meg, ami bölcsnek tűnik számodra, gondolkodj el rajta, ízlelgesd, de tojd le az elvárásokat, amik attól jönnek feléd, aki a bölcs gondolatokat tálalta. Ne mások igényeivel építs saját magadnak életet, mert előbb-utóbb kitúrnak a saját kis vackodból. Építs belső fényedre, építsd saját bölcs, gyakorlati felfedezéseidre, így tudsz leghitelesebben azonos rezgéseket mutatni a meghallgatott bölcsességgel, nem pedig úgy, ha annak próbálsz megfelelni, akitől hallottad. A megoldás nem a visszavonulás, elzárkózás, hanem a bölcs, figyelmes, tudatos nyitás! A békét nem csoportok fogják adni, hanem azok fognak csoportba verődni, akikben béke van. Ez a jövő!

Nem attól lesz valaki spirituális, hogy hallgat, és nincs önálló véleménye (mert kevesebbnek tartja a sajátját, mint azét, akit bölcsebbnek vél). Spirituális az, aki tudatában van annak mit mond, mit hallgat meg, mit enged be, mit tart kívül.

Nem attól lesz valaki spirituális, hogy semleges arccal vigyorog mindenen, nem mutat ki érzelmeket. Spirituális az, aki tudatában van annak, milyen érzelmek vonulnak át rajta, érzi az intenzitásukat, képes értük felelősséget vállalni, meg tudja állítani ami romboló, és tudja tovább sugározni, ami építő.

Embereknek születtünk és nem robotoknak. Épp csak tudatosabb embereknek kellene lennünk. A spiritualitás maga a tudatos ébredés, egy gyakorlati folyamat, egyfajta hozzáállás az élethez, és nem elméleti bölcsességek mormolása. Az elmélet, a technikák, a tanítók, a szent geometria, a szent tárgyak stb. lehetnek eszközök az ébredéshez, de egyik sem maga az ébredés, a spiritualitás. Tanfolyamokon vásárolhatsz technikákat, eszközöket, de sohasem vásárolhatsz spiritualitást. Általad válhat bármi eszköz spirituálissá, ahogy azt használod a gyakorlatban. Másokra csak azért van szükséged a spirituális fejlődésben, hogy megmutassák, hol van benned a spirituális mag – ha te magad nem találod – amit ki kell virágoztatnod. Aki nem erre irányít, az mást akar tőled. Ismerd fel, hol, miért vagy; ki, mit tanít neked, és kezd el élvezni az életet spirituálisan is. A világ szeme rajtad áll! Nem minősítően, nem elítélően, hanem készen a segítségre – neked csak fel kell ismerned!