„Jó helyen vagy! Bárhol is élsz, a Földön vagy. Bármit is csinálsz, a Földön teszed. Bárkihez is tartozol, a Földön lévő csoportban vagy, Emberek között, ahol a helyed van. Jó helyen vagy! A dolgod nem az, hogy kitaláld, hol legyél, kivel legyél, mit csinálj, hanem az, hogy hozd ki magadból, amiért lejöttél.”

Rengetegen aggódnak mit hoz a holnap. Amikor aggódunk, nem azt tesszük, amiért lejöttünk a Földre. Nem aggódni jöttünk. Az aggódással csak félelmeinknek adunk hangot, félelmekkel pedig nem lehet békés Földi létet teremteni.

A félelem erős mező, mely láncokba veri az emberiséget. Ha olyasmiért aggódsz, amibe beleszólásod van, szólj bele, tegyél azért, hogy jobb legyen. De olyasmiért ne aggódj, amibe sem belelátásod, sem beleszólásod sincs, mert azzal csak elszalasztod a Kapcsolatot, mely értelmet tud adni értelmetlennek tűnő pillanatoknak.

A Kapcsolattal megélt belső béke és nyugalom szintén erős mező. Van, aki cselekedni érkezett és van, aki azért jött, hogy puszta békéjével segítő mezőket húzzon a cselekvők segítésére. Mindenkinek megvan a dolga. A belső káosz ott kezdődik, hogy nem tudom, nekem mi a dolgom. A külső káosz ott kezdődik, hogy egymás dolgába próbálunk beleszólni.

Minél több ember ébred rá mi a dolga (amiért lejött), annál hamarabb lesz külső rend, hiszen a Teremtésünk pillanatában még mind a puzzle békés darabkái voltunk, épp csak elfeledtük a Teremtés pillanatát – ami benne van minden egyes pillanatban.