2016. március 6. Detári Ági

Andi: Ágika rangidősként te vagy az egyik legaktívabb és leglelkesebb tagja a Spirálnak, szinte minden alkalmat megragadsz, hogy gyakorolhasd. Mesélj egy kicsit arról, hogy vezetett idáig az utad.

D. Ági: Tárnokon születtem, ott éltem át kisgyerekként a háborút, majd onnan ingáztam vonattal az iskolába. Minden nap 8 kilométert gyalogoltam az állomásra hóban-fagyban is. Pestre jártam kereskedelmi iskolába, ahol 56-ban, a születésnapomon érettségiztem. Az érettségi után az I. kerületi Közérthez kerültem, ott ismertem meg a férjemet, aki kilenc évvel volt idősebb nálam. Sok mindent megéltünk együtt. Nemcsak azért volt jó vele élni, mert fel lehetett rá nézni, hanem mert nagyon jó kedélyű, vicces ember volt. Annak ellenére, hogy nagyon fiatalon, 22 évesen hadirokkant lett, csuklóból elveszítette a bal kezét, sosem tétlenkedett, ő tartotta el a családot. 1957-ben házasodtunk össze és rá két évre megszületett Melinda lányunk. Abban az időben hármas társbérletben laktunk a Döbrentei utcában, ahol főúri öreg hölggyekkel és egy rokkant asszonnyal osztoztunk egy lakáson. Voltak ilyen furcsa, nagyon nehéz időszakok az életemben…

Sokféle munkahelyen, élethelyzetben megfordultam: a kereskedelemben kezdtem, de 20 évig dolgoztam a Fővárosi Bőrdíszműveknél is, ahol a megrendeléseket, alapanyag beszerzéseket intéztem.

A férjem betegsége volt az, ami igazán az energia felé fordított. Az agykontrollal kezdtem először ismerkedni a Sylva-féle könyvek alapján, és próbálgattam a kézrátételes energiatovábbítás technikáját. A férjemnek sajnos nem lehetett már segíteni, ő 1992-ben 62 évesen halt meg súlyos rákos betegségben.

A férjem halála után két évvel engem is baleset ért, elütött egy autó a zebrán. Ahogy estem, összeroppant az 5-ös csigolyám, így hosszasan jártam kezelésekre, rehabilitációra. Mire jobban lettem, akkorra kezdődött a lányom betegsége. Egy nagyon súlyos gerincműtéten esett át, ami után már nem tudott önállóan közlekedni, hosszú idő volt, mire egyáltalán újra megtanult járni. 20 évig volt beteg, minden nap mentem, segítettem a háztartásban, a bevásárlásban, az unokák ellátásában, mindenben, amiben kellett. Nyugdíj mellett munkát is vállaltam, takarítottam egy rendelőben, hogy támogatni tudjam őket.

Tulajdonképpen 1992-től az életem az ápolásról szólt. Szinte minden családtagomat végig kísértem ezen az úton.

Andi: Mindig lenyűgözöl minket a közös gyakorlások alkalmával, hiszen olyan szakszerűen leírod, mikor melyik szervben mit tisztogatsz, mintha orvosi lexikonból idéznéd. Az elmondottak alapján már értem, hogy honnan is ez a rengeteg ismeret, jócskán volt alkalmad végig járni az egészségügy állomásait.

D. Ági: Mindig is érdekelt az anatómia, sokat tanulmányoztam az ezzel kapcsolatos szakkönyveket. A lányom is egészségügyi főiskolát végzett, védőnőként egészséges és beteg gyerekekkel foglalkozott, családlátogatás során tanácsokat adott.

Ilyen előzmények, tapasztalatok után kezdtem vonzódni az energiához és jutottam el a korábbi spirituális iskolába. Pusz Marikával, Spanberger Ágival, Nusival azóta is együtt haladunk, tanulunk.

Andi: Nagyon érdekes, ahogy a választásaink alakulnak. Szerinted mi dönti el azt, hogy melyik úton, kikkel is haladunk tovább?

D. Ági: Szerintem valahol globálisan vonzódik az ember a spiritualitáshoz, ahhoz, amit erről hall. Ahogy egyre jobban megtetszik, vagy elmélyed benne, úgy tudja meglátni benne a haladást, az energetikai fejlődés lehetőségét.

Andi: Mi volt az, ami a Spirálban megfogott téged?

D. Ági: Pusz Marika mesélt nekem nagyon lelkesen a Spirálról és keltette fel az érdeklődésemet. Aztán a közvetítésen én is megtapasztaltam azt, hogy ez tényleg jól működik. Én tavaly októberben kezdtem és nagyon megtetszett ez a fajta új látószög, ahogy Ági ezt át tudja nekünk adni. Nincs benne félreértés, ködösítés, nagyon gyakorlatias az egész. Ha megvan bennünk a szándék, hogy csináljuk és a kitartás, akkor annak megvan az eredménye is. Nekem nagyon nagy örömöt okoz, ha valamit sikerül megtapasztalnom, hogy nekem is megy.

Andi: Mióta a spirálos technikákat gyakorolod vettél észre magadon valami változást?

D. Ági: Rengeteget változtam. Úgy érzem, gyorsabban tudok fejlődni, mert egyértelműek a technikák. Nagyon jó, hogy van lehetőségem arra is, hogy sokszor gyakorolhassam, ismételhessem a tanultakat.

Andi: Melyik technika áll hozzád közel, amit szívesen csinálsz?

D. Ági: Ez az új kristályos technika nagyon tetszik. Engem is meglepett, hogy mennyit lendített rajtam. Ennek hatására jobban megértem az előző technikákat is, mintha adna egy mélyebb rálátást.

Az elején nekem nagyon újak, idegenek voltak a megnevezések, nehezen álltam rá erre a nyelvezetre, de belejöttem. Azt érzem, hogy van értelme csinálni, mert ezzel előre lehet haladni. Ad egy hajtóerőt, hogy még több újat szeretne az ember megismerni, megtanulni.

Nagyon szeretem a fórum bejegyzéseket is, mert elgondolkodtatóak számomra. Ugyan még mindig sokat bosszankodom a technikával, a tablet kezelésével, hogy elérjem a honlap információit, ezért nem jut annyi időm rá, amennyit szeretnék.

Andi: Mi az, ami még megélésben nehézséget okoz számodra?

D.Ági: A lányom halála után a családról, az unokáimról próbálok továbbra is gondoskodni, gyakran főzök rájuk, látogatom őket, de meg kell találnom az egyensúlyt abban is, hogy milyen mértékben vállalom magamra a támogatásukat és mi az, ami már nem az én dolgom.

Andi: Ha végig nézel az eddigi életutadon, akkor szerinted mi az, ami igazán fontos, vagy ami igazán boldoggá teszi az embert?

D. Ági: Én most arra törekszem, hogy most már végre törődjek magammal is, mert erre eddig olyan sok időm nem volt. Szeretnék minél többet foglalkozni a Spirállal és az egészségemre is jobban odafigyelni. Sok minden van, amit még szeretnék csinálni, pl. szívesen olvasnék többet, de előbb a szememet is rendbe kell tenni. Úgy érzem, hogy a Cassiopeia gyakorlat mellett ez az új kristályos technika is sokat tud ebben segíteni.

Andi: Kívánom, hogy még minél több időt tudjál magadra szánni és azokra a dolgokra, amik örömmel töltenek el. Nagyon köszönöm a beszélgetést!

D. Ági: Én is köszönöm a jókívánságokat és a lehetőséget, hogy interjúalany lehettem.

Hálásan köszönöm Áginak is, hogy befogadott és önzetlenül, éjt nappallá téve átadja a Spirál tanításait, és mindenkire maximálisan odafigyel. Hálás vagyok a csapat tagjainak is a sok segítségért!