2016. január 10.

Pusz Marcsi

 Andi: Marcsi úgy tudom Te már nagyon régóta foglalkozol spiritualitással.

Marcsi: Hát most már 21 éve.

Andi: Ennek jelentős része egy iskolához, tanításhoz kötődött. Mennyire volt számodra nehéz az a váltás, amit ennek a korszaknak a lezárulása jelentett?

Marcsi: Érdekes ez a dolog. Amikor én 1995-ben elkezdtem az egészet, akkor szerelmes lettem az akkori tanításba. Amikor csak lehetett, mentem a különböző tanfolyamokra és újrahallgatni is. Ami engem nagyon megfogott, hogy az energia segítségével, már a legelején tanult technikákkal egy hónap alatt kirángattam magamat az akkoriban szinte folyamatosan fennálló fejgörcsös állapotomból. Azóta sem fájt a fejem.

A Mester halála nagyon megviselt, de bíztam a folytatásban és úgy döntöttem, követem tovább az utódját. A mostani váltásnál is fölmerült bennem, hogy „hogyan tovább”. Úgy éreztem, hogy kaptam már annyi mindent, hogyha semmi nem történik ezután, akkor is van mivel foglalkoznom egy ideig. Anyagi szempontból kicsit fel is lélegeztem, mert ezt a részét nagy tehernek éltem meg, ami húzott.

Andi: Mennyire volt egyértelmű, hogy a Spirál a folytatás?

Marcsi: A Spirál technika már régóta érdekelt, ahogy Ági honlapján megjelent az erre vonatkozó utalás, szerettem volna többet tudni róla. Amikor meghívást kaptam a Spirálba nagyon örültem a lehetőségnek, hogy rám is gondolt. Az első gyakorlás alkalmával ebbe a rendszerbe is egészen beleszerelmesedtem.

Andi: A csoporthoz való tartozás számodra mennyire meghatározó?

Marcsi: Jó érzés, hogy ismerős közegben van az ember, Ági személye pedig meghatározó ebben a folyamatban, mert az ő tisztaságával sok minden hiteles lesz. Korábban többször előfordult, hogy megbántódtam, ha rám szólt valamiért, de ezt csak addig érzi az ember, amíg át nem gondolja, hogy valójában mire akarták felhívni a figyelmét. Ezt meg kellett tanulni. Most már úgy érzem, bármit mond, hálával és öleléssel tudom fogadni. Régebben szégyelltem magam az anyagi nehézségeim miatt és nem láttam belőle a kiutat. Ő sokat segített abban, hogy másképp tudjak ránézni ezekre a dolgokra, fel merjem vállalni nyíltan az ezzel kapcsolatos megélésemet, és ez felszabadító érzés. A problémáim ellenére úgy érzem, a helyemen vagyok, másképp működnek a dolgok.

Andi: Miben más számodra a Spirál a korábbi tapasztalataidhoz képest?

Marcsi: Sokkal gyakorlatiasabb és szembetűnőbb a hatása.

Amennyit tudok, gyakorolok. Most Karácsonykor volt egy két hetes időszakom, amikor valamiért nem éreztem úgy a késztetést, hogy olyan intenzíven foglalkozzak a technikákkal. Elgondolkodtatott sok mindenről ez az időszak önmagammal kapcsolatban, aztán a szilveszteri meditációval megint visszatértem a rendszeres gyakorláshoz. Olyan technikákhoz találtam vissza, amiket már nagyon rég nem csináltam pl. a Tórusz medihez.

Úgy érzem az oldás technika egy meghatározó pont volt számomra, mintha ott letisztult volna valami bennem, és bár vannak hullámzások, folyamatosan kapom a segítséget is a megéléseimhez. A hangolások, a mezők visszahatása nagyon intenzíven érzékelhető.

Andi: Anyukádat már jó ideje egyedül ápolod, ami 24 órás folyamatos szolgálatot jelent. Ebben a helyzetben tud-e neked valamit segíteni a Spirál?

Marcsi: Nagyon sokat. Anyukám nagyon makacs, és bennem is van egy jó adag makacsság, amikor úgy érzem nem együttműködő. Ezért is kértem erre oldást magamban.

Azóta jobban észreveszem, mikor kell türelmesebbnek lennem, mikor határozottabbnak. Kevésbé zavar, ha bántó módon viselkedik, nem veszem úgy magamra. Talán jobban felmérem azt is, hogy meddig terjed az én felelősségem, és mi az, ami nem rajtam múlik. Megtanít ez a helyzet arra, hogy több szabadságot merjek megengedni magamnak, mert rájöttem nem hagyhatom, hogy mások vegyék át az életem irányítását. Sokszor keserves ez a tanítás, mert nem jön egyik pillanatról a másikra a megvilágosodás.

Nagyon sokat adnak nekem a Spirál üzenetek, a chates beszélgetések is. Rengeteget lehet belőlük tanulni, mindegy kivel kapcsolatosan merülnek fel a témák.

Mivel keveset tudok kimozdulni, emberek között lenni, sokat beszélgetek magammal. Rájöttem ez nem is olyan rossz, mert ha magammal nem tudok őszinte lenni, akkor kivel? Sok felismerést tud hozni ez a helyzet. Megszületett bennem egyfajta elfogadás és belátás, hogy mindent összevetve hálás lehetek azért, ami van, mert lehetne ennél sokkal rosszabb is.

Másképp gondolkodom a szeretetről is, mint korábban.

Mintha azt akarná nekem tanítani a Spirál ezzel a helyzettel kapcsolatosan, hogy tényleg nem kell mindenbe belehalni. Sok minden nem fontos már, ami azelőtt az volt. Más lett a rálátásom, amitől jobban érzem magam, és így elfogadóbb tudok lenni a családommal szemben is, ahonnan sok kihívás érkezik. Végtelenül hálás vagyok ennek az útnak.

Andi: Jó volt beszélgetni Veled, remélem lesz rá máskor is alkalom. Most sajnos hirtelen kellett abbahagynunk, és érzem, lenne még miről. Érezhetőek az elmúlt 21 év megélései és felismerései, ilyesmiből sokat lehet tanulni. Köszönöm a beszélgetést!