Ági 2016. január 5.

 Andi: Az évzárás-évkezdés általában meghatározó mérföldkő szokott lenni az életünkben, és a Spirál is többször felhívta a figyelmünket arra decemberben, hogy tegyük le minden felesleges régi csomagunkat, ne vigyük azokat tovább a Majom évébe, ahol számos kihívás vár ránk. Kaptunk jelzést a mérsékletesség, az önámítás, a ráérzések fontosságáról, és ismét előtérbe került a csakrarendszer tisztogatásának szükségessége.

Szerinted miért fontosak ezek az üzenetek, mire számíthatunk a Merkúr retrográd mozgásai kapcsán?

Ági: Tulajdonképpen én asztrológiával nem foglalkozok, és rengeteg bolygót, bolygóállást, tranzitot lehetne felhozni, hogy az hatással van ránk, de vannak olyan kulcsszavak, amiket bedob a Spirál. Ahogy említetted, hogy mérsékletességre hívta fel a figyelmet, ugyanígy dobta be ezt is, hogy „retrográd Merkúr”. Ilyenkor egy kicsikét elkezdek utána olvasni, és azt nézem, hogy érzetre mi az, ami a Spirál tartományon belül maradva megfog engem, hogy lássam, hogy miért akarja erre irányítani a figyelmünket. Amikor decemberben a „mérsékletesség” és az „önámítás” fogalma felmerült, ezek jelentősége nagyon jól értelmezhető, ha egy kicsit belemegyünk abba, hogy mivel jár ez a retrográd Merkúr.

Ha Merkúr retrográdba fordul, általában azt eredményezi a hétköznapi életben, hogy a dolgok lelassulnak. Hiába szeretnél menni, hiába vannak eltervezett dolgaid arról, hogy „én most fejlődök, változok, újba kezdek”, ez a bolygóállás teljes mértékben visszavet téged azért, hogy először a megfelelő folyamatok tisztuljanak ki, mert csak aztán tud megvalósulni tartós változás. Amikor retrográd Merkúr van, akkor sokkal nehezebben tudunk kommunikálni. A szakemberek azt javasolják, hogy ilyenkor ne nagyon hozzunk fontos, vagy hosszabbtávú döntéseket, mert nem áll rendelkezésünkre minden olyan információ, amelyek alapján érdemes lenne dönteni, később megbánhatjuk. Ez az időszak nem javasolt arra, hogy teljesen új dolgokba vágjunk bele, vagy, hogy valamit erőltessünk, siettessünk, legyünk inkább mérsékletesek, kicsit álljunk le, vizsgáljuk meg a körülöttünk, bennünk zajló dolgokat.

Érdekes, hogy nekünk erre már decemberben felhívta a figyelmünket a Spirál. Ez azért van, mert hiába csak januártól 5-től lép életbe ez a bolygóállás, már a megelőző hetekre is kezd ráülni a hatása és kisebb vízben mindig könnyebb megtanulni evickélni, mint a hirtelen hullámok között. A decemberünk már lehetett azért nehéz, mert valamit siettettünk, akartunk, erőltettünk (nagyon vágytunk rá), ez pedig vissza-visszadobált minket olyan gondolatmintákba, szituációkba, amiket még jobban át kell nézni.

Mivel nagyon-nagyon fontos ezekben a hetekben a külső és belső kommunikáció – és a Spirált elsősorban az érdekli, hogy milyen a belső kommunikációnk – bedobta nekünk az „önámítás” szót. A retrográd időszak elő- és utószelét is figyelembe véve a január nagyon jó időszak arra, hogy megvizsgáljuk magunkat: milyen önámításokkal próbálunk kikerülni olyan dolgokat, amiket egyébként már ki kellene hogy tisztogassunk, és mégis lebeszéljük magunkat, úgy teszünk, mintha nem lennének ott. Ha nem tisztogatjuk ki azokat a dolgokat, amikhez a Merkúr próbál visszaléptetni bennünket, akkor ez később fog visszaütni, és sokkal több nehézséget okozhat.

Andi: Ahogy hallgatlak az jutott eszembe, hogy vajon nem szülhet-e ellentmondást az, hogy a retrográd időszak egyrészt egyfajta mérsékletességre int, hogy ne hamarkodjunk el dolgokat, másrészt viszont ez fel is menthet az alól, hogy meglépjünk, megtegyünk szükséges lépéseket?

Ági: Pont erről szól az önámítás. A felmentés önámítás lenne. A retrográd azt jelenti, hogy visszafelé mozog, és azt mutatja, hogy nekünk is visszafelé kell haladni azért, hogy megláthassuk mi az, amit eddig nem vettünk észre. Inspirál arra, hogy próbáljuk más szempontból is megnézni az ismétlődő szituációkat. Ezért nagyon fontos az önvizsgálat, a befelé fordulás és a megfigyelés. Tudjuk, hogy a Spirál mindig arra kér minket, hogy passzívan figyeljünk meg, tehát nem elemzésről, vagy minősítésről van szó, hanem mindannak a meglátásáról, amit eddig nem vettünk észre. Itt jön be a „Bölcs elme és bátor szív” mottó, ami január első napjaiban érkezett. Bátorság kell ahhoz, hogy ebbe belelépj, de a vakmerőség és a bátorság között meg kell találd a különbséget, ehhez kell a bölcs elme. Ahhoz is bölcs elme kell, hogy mire irányuljon a szív bátorsága: megélésre vagy épp kitisztogatásra, semlegesítésre.

Azt érzem, hogy az egész folyamat értünk van, de ez csak akkor működőképes, ha tudatossággal, megfigyeléssel vág neki az ember, és nemcsak elszenvedi. Azért is nagyon fontos, hogy mindez már decemberben bejött számunkra, mert ha a 2016-os évet nézzük, akkor négy ilyen retrográd időszakasza lesz a Merkúrnak, ezek január 5-25-ig, április 28 – május 22-ig, augusztus 30 – szeptember 22-ig és december 19-től a következő év elejéig tartanak. Ha figyelembe vesszük az elő- és utózöngéket is, akkor tulajdonképpen az év nagy részét ilyen rezgések teszik ki, és akkor még nem beszéltünk a többi bolygó hatásáról. Igazi nagytakarítást végezhetünk. A Spirál tanításának szempontjából ez nagyon-nagyon fontos, hiszen mi ezt szeretnénk: tisztogatni. Ha magunktól nem is vesszük észre a takarítanivalót, ezek az időszakok segítenek azzal, hogy odasöprik elénk, és csak meg kell nézzük, hogy mi került elő, és szépen ki kell szemezgetnünk. Ha minősítgetjük, ami előjött, akkor meg tudja cibálni az embert az a kép, ami ezzel kialakul.

Andi: 2016. a Majom éve. Ez mivel járul hozzá az eddigiekhez?

Ági: A Majom éve azért kapcsolódik a „Bölcs elme és bátor szív” mottóhoz, mert erre az időszakra az jellemző, hogy rettentő erősen használja az elmét. Az elmének nagyon sokféle működése lehet, nagyon sok mindenre lehet használni. A bölcs elme nem azt az üzemmódot célozza meg, amikor mindent átrágok, elemzek, minősítek, átminősítek, mert ez pont, hogy hátra fog vetni. Egyik oldalról ez az év nyomja ezt a majom elme működést, amikor mindenfélével tele van a fejünk, másik oldalról a retrográd Merkúr pedig mutatja, hogy ebből ki lehet szemezni, hogy mi az, amire már nincsen többé szükségünk a következő időszakhoz. A 2017-es év a Kakas éve lesz, ami a konfliktusokról, a szembesülésekről fog szólni. Ha úgy fogok nekirontani valakinek, hogy közben húszezer gondolat leköt, akkor az szét fog engem szakítani, hogy merre, hogyan lépjek. Mintha egy útelágazáshoz közelednénk, és ehhez kellene letisztulnunk, hogy tudjuk, merre menjünk tovább, amikor lehetőség nyílik a továbblépésre. Más példával élve olyan ez, mintha lenne nyolc batyum, amiből most még lehet pakolászni jobbra-balra, de mire elindulok, meg kell nézzem, hogy kell-e nekem mind a nyolc batyu, vagy eggyel is mehetek tovább, amiben pont az lesz benne és pont annyi, amire szükségem lesz az utamon.

Andi: Kryon is arról ír, hogy egy felkészülési időszakot élünk. Tulajdonképpen, ez mind azt szolgálja, hogy amit eddig nem sikerült magunkból kibányászni, lepakolni, azt most még megtehetjük?

Ági: Valószínűleg ez a három éves periódus, amiről Kryon is beszél, azt mutatja, hogy elindult egy folyamat, amit tudatossággal már a tavalyi évben föl lehetett ismerni. Akinek nem megy, azt megsegítik még a bolygóállások is, a kínai horoszkóp által berakott minőségek, energiák is. Mintha minden abban segítene, hogy akinek nem sikerül, az is vegye észre, és egyre szembetűnőbb és szembetűnőbb lesz. Hogyha erre nem készülsz föl, akkor csak azt érzed, hogy egyre jobban feszít. Előbb-utóbb annyira stresszelni fog, hogy vagy megbetegszel, vagy olyan szituációba fogsz kerülni, ami bele üti az orrod, hogy muszáj lesz vele foglalkozni, és 2018. végéig sok ilyen helyzet adódhat. Annak, aki ehhez a folyamathoz tudatosan áll hozzá, sokkal könnyebb, mert csak elé söprik, hogy mivel foglalkozzon. Azért írja a Spirál a passzív megfigyelést, mert csak azzal lehet észrevenni. Amíg elemzünk, okoskodunk, bölcselkedünk és dobáljuk a szavakat, addig csak hárítjuk azt, amit tényleg meg kellene látnunk. Ez az egész retrográd Merkúr olyan, mintha egy nagyító lenne. Ha letakarjuk egy szép selyemkendővel, akkor máris önámítás van, mert nem akarjuk meglátni és nem foglalkozunk vele.

Andi: Mostanában érzékelhető, hogy többen is belefutunk ismétlő körökbe, vagy depresszív hangulatokba, ami többnyire inkább az ijedtséget, vagy a hárítást hozza elő belőlünk. Az elmondottak alapján nem megijednünk kéne, hanem örülni a lehetőségnek, hogy végre itt egy újabb alkalom, hogy foglalkozzunk a problémáinkkal.

Ági: Azt vettem észre, hogy nagyon-nagyon odafigyel ránk a Spirál. Mindenkire, aki aktívan hajlandó megosztani, aki hajlandó arról beszélni, hogy min megy keresztül, így egymáson keresztül az egész csoportnak segít. Pont amiatt, hogy ijedtséggel, vagy különféle negatív érzelmekkel reagálunk, kezdi bedobálni a további kulcsszavakat. Így született meg a mai Fórum bejegyzés is a bűntudatról és a szégyenérzetről, hogy az önámításra sokaknak miért van szüksége, mit akarunk azzal magunkból takargatni. Tulajdonképpen sokszor visszajutunk oda, ahonnan kezdtük: a csakrák működéséhez, a rétegeződés miatt. Amíg a csakrák nem tudnak minél jobban tisztulni, addig ugyanolyan érzelmeket generálnak. Kellenek a szituációk, élethelyzetek, amik ezeket provokálják, megmutatják. A retrográd Merkúr berakja nekünk azt a szituációt, ami megmutatja, hogy hol vannak problémáink. Ha rosszul érzem magam, leülök és figyelem, hogy mitől is érzem magam rosszul, akkor ki lehet szépen bogozni, hogy melyik csakrát érinti az, ami történik velem. Ilyenkor valami „dugulás” van a rendszerben, ami miatt nem tud szabadon áramlani az energia. A Spirál több oldalról is megtámogatja ezt a folyamatot, de ahhoz oda kell tudni figyelni. Akik követik a Spirál üzeneteit, azoknak nagyon sokat tud segíteni. Nem azt mondja meg, hogy pontosan mit kell csinálni, hiszen különbözőek vagyunk, hanem megadják a szükséges figyelmeztető jelzéseket, amik irányt mutathatnak az utunkon.

Andi: Az nagyon szembetűnő, amikor valaki felvállalja ezt a fajta nyitást, takarítást, mert meg tud indulni nála a folyamat.

Ági: Akkor van sok ismétlés, ha az ember megmakacsolja magát, és nem azzal kezd el foglalkozni, hogy ez miért van, hanem kitart a saját elképzelése mellett, ami csak eredmény volt. Amikor valaki nem hajlandó együttműködni, akkor a Spirál elkezd feszítővé válni. Ha valaki elfordul, feladja, nem megfelelő hozzáállással használja, akkor azt békén hagyja. Ha változik a hozzáállása, akkor megint felfigyelhet rá. Ez olyan, mintha egy emeletes házban a tizedik emeleten lakna a Spirál, és aki a tizedikre hajlandó felgyalogolni, arra figyel, azt vendégül látja. Aki lemegy a hatodikra, az nem esik a látókörébe, azzal nem foglalkozik. Ha a hatodikról megint feljön a tizedikre, akkor újra rendelkezésére áll. Amikor lelépsz a kilencedikre, ott még érzékeli, hogy lépsz kifelé, még próbálna utánad nyúlni, de ha te továbbra is lentebb akarsz haladni, akkor engedi. Ott is lesz, aki vendégül lát.

Andi: Ha az elmúlt év történéseit nézzük, az eddigi tapasztalatok alapján vannak-e terveid, elképzeléseid a jövőre vonatkozóan? Változtatnál-e bármit a Spirálfórum eddigi működésében, vagy hagyod, hogy spontán alakuljanak a folyamatok?

Ági: A tervezésről leszoktam, mert minden nap reggel kapom meg, hogy akár magammal, akár a Spirál közösséggel kapcsolatban éppen mit csináljak. Olyan, mintha minden egyes nappal újra indítanék. Én továbbra is azt tartom fontosnak, hogy saját magamat tartsam egyre tisztábban, és az én részemet tudjam hozni, és aki akar, az csatlakozik, aki nem, az nem. Nem várhatom el, hogy mások mit csináljanak, persze van, amikor szólok, mert látom, hogy valaki kezd távolodni és legyen lehetősége eldönteni, hogy kanyarodik tovább, vagy vissza kanyarodik. Ha kanyarodik tovább, én elengedem, menjen. Ha mindig azzal foglalkoznék, más mit csinál, akkor az én utam lenne egyre nehezebb, és kevésbé tudnék arra figyelni, ami az én dolgom.

Andi: Köszönöm a beszélgetést! Azt hiszem, hogy izgalmas év elé nézünk.

Ági: Én köszönöm!