A medvehagyma a tavaszi erdő egyik legcsodálatosabb és legízesebb zöld levélszőnyege. Kirándulás közben meghökken az ember, amikor egy hatalmas virágzó medvehagyma telephez érkezik. Én a Mecsekben találkoztam először ilyen látvánnyal, és emlékszem, egyszerűen nem tudtam betelni vele. Azóta a Börzsönyben is szedhettem már, ezt az egészséges, és ízes gyógynövényt.

Maria Treben szerint, nincs a Földön még egy olyan növény, amelyik ennyire hatásosan tisztítaná a gyomrot, a bélrendszert és a vért, mint a medvehagyma.

Gyűjtéskor fontos az óvatosság, mivel a medvehagyma könnyen összetéveszthető a – hasonló körülmények között élő – májusi gyöngyvirággal (Convallaria majalis) illetve az őszi kikericcsel (Colchicum autumnale). Mindkét esetben az eredmény súlyos, esetenként halálos mérgezés lehet, mivel az említett két növény levelei emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Szedéskor segítségünkre lehet, hogy csak a medvehagyma erős hagymaillatú, a másik két növény nem. A medvehagyma mindig árnyas erdőalján él, míg az őszi kikerics napfényes mezőkön.

A védett területek kivételével hazánkban még nem tiltott a gyűjtése. Amennyiben kereskedelmi célzattal szedjük, akkor engedélyköteles. A természetes hazai medvehagyma állomány védelméért érdemes egy-egy tőről csak a levelek felét leszedni, mert így a hagyma virágozhat, és a magok elszórása is biztosított marad.

Lássuk mi mindenre jó:

Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású. A szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti. Tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését. Tisztítja a vért, méregtelenít, csökkenti a vérnyomást. Jót tesz az érelmeszesedés ellen, fertőtleníti a gyomrot és serkenti a bélműködést. Jó hatással van a bőrre, a pattanásokra, sömörre.

A konyhában sokféleképpen használható.

Fogyaszthatjuk egyszerűen nyersen, vajas kenyérhez, készíthetünk belőle krémlevest, főzeléket. Ha túl erős lenne az íze, keverjük csalánnal. De belesüthetjük tésztába is. A legnépszerűbb felhasználási módja, talán a pesto készítés.

A pesto egy Olaszországból származó szószfajta, amely olajos magvak (fenyőmag, dió, mandula, stb.), fűszerek, olívaolaj, esetleg zöldségek, legtöbbször paradicsom, illetve sajtok hozzáadásával készül.

 

A medvehagymás pestot is számos különböző módon elkészíthetjük:

Hozzávalók:

• medvehagyma levél szár nélkül,
• oliva olaj,
• fenyőmag,
• só.

Elkészítés:

A fenyőmagot megpirítjuk, a medvehagymát felcsíkozzuk, és a többi összetevővel együtt, aprítógépbe tesszük. Aprítás után, ha még szükséges, olajat és sót teszünk hozzá.

Lehet még parmezán sajttal is gazdagítani, vagy chilivel.

Az így elkészült pestot kis üvegekben hűtve hosszabb ideig eltárolhatjuk.

Ehetjük pirítósra, sültekre kenve, és olaszos tésztákhoz is felhasználhatjuk.

Igazi ízélmény, a természetből!

Természetesen vitamin értékét a medvehagyma is nyers állapotában őrzi meg leginkább. Szárítás során sokat veszít értékéből, ezért ha nem használjuk fel rögtön, akkor célszerű inkább lefagyasztani.