Tudatos racionalitás

2Energiák szempontjából különbség van lépés, és lépés között. Nem mindig elegendő a környezeti változás ahhoz, hogy egészen új tanulási folyamatokat kapjunk, és ne kelljen megint “szűk cipőben” kínlódnunk. Gyakran kapunk vissza hasonló életszituációkat más-más szereplőkkel, helyszínnel.

Amennyiben az élet számtalan tanulási folyamat szövevénye, úgy akkor legkedvezőbb a megélése, ha kényelmes cipőben rójuk az útjait. Mi teheti kényelmetlenné? Csupán a megélésünk,a látásmódunk.

Igen gyakran vesszük észre, főleg mostanában, hogy “szorít a cipő”, kínlódunk egy, vagy akár több szituációban, és egészen gyakori, hogy semmit sem teszünk, csak várunk, hátha más változik, hátha történik valami és ettől nekünk jobb lesz. Az is előfordul, hogy valaki úgy dönt, ebből elég volt, de nem fedezi fel gyökereiben az okot, ezért nem a szűk cipőmérettől szabadul meg, pusztán más színű szűk cipőt húz magára, ami átmenetileg lelkesíti, reményekkel tölti el, mert másmilyennek éli meg másmilyen külső impulzusok miatt, de a probléma, a cipőméret ugyanúgy megkeseríti az életét egy idő után, mert “csak külsőben más a cipő, a mérete ugyanúgy fájdalmat okoz a lábnak”.

A Spirál által tanított tudatos racionalitás azzal foglalkozik, hogy mitől szorít a cipő, és ahhoz igyekszik technikát és erőt adni, hogy kidobjunk minden szűk cipőt.

intelligens-dntsekcde8A racionalitást mind ismerjük. Tapasztalatok, tanulás, olvasás és egyéb külső források által szerzett ismeretanyag. Elmemunka,viselkedés, mellyel képesek vagyunk legyőzni, akár elfojtani a belső hangot és csakis tények, ész érvek (amik igen gyakran önmagunk számára fel nem ismert komplexusokra, vágyakra, félelmekre vezethetők vissza) mentén lépegetünk. Életünket átszövi általa az alapos eltervezés, (ki)számítás, érvényesülési-, megfelelési vágy, lineáris skálán történő sikerorientáltság és sorolhatnánk. Merev formái miatt ki vagyunk téve a manipulálásnak, kihasználásnak, ragaszkodásnak, (siker hiányában) csalódásnak, és társainknak, amik a “szűk” cipő okozta fájdalmak.

Mostanában egyre több emberben pislákol, erősödik fel az intuíció, mely segíteni igyekszik nekünk útirányt választani. Tágítja a képet valós életmódunkról, gondolkodásmódunkról, a bennünket körülvevő emberekről és ezzel felismerésekhez segít minket. Mégis gyakori a példa, hogy bár megérzünk dolgokat, érezzük, tudjuk mi vár ránk, ha így haladunk tovább,  az érzelmeink, félelmeink, megszokásaink mégis elsodornak minket a pillanatnyi meglátásainktól, bármennyire helytállóak is azok, és újra felhők közé dugjuk a fejünket és gyártjuk tovább reményeinket, vágyainkat, illúzióinkat. Az elmebeli racionalitás kiöli belőlünk a belső erőt, a bátorságot és átalakítja erőlködéssé, akarássá, önámítássá.

two-brains-riding-tandem-bicycle-human-arms-legs-d-illustration-53952617A Spirál fórum írásai egész januárban az önámítás különféle eszközeivel foglalkoztak. Sorra nyitogatták fel előttünk Pandora szelencéjét, hiába zártuk be gondosan. Mégsem elég ha átlátunk, felfedezünk dolgokat. A Spirál tanítása ezt a megszokott, felerősödött elmeműködésünkkel magyarázza, és bevezette felismerésként a tudatos racionalitást, mely szintén elmemunka, de ellentétben a megszokott módú elmeműködéssel, amikor az elménk (félelmeink, vágyaink, elvárásaink, ragaszkodásaink, gondolataink, érzelmeink stb.) irányítanak bennünket, felválthatja ezt az intuíció kivitelezését segítő tudatos elmemunka, mely felülírja a hétköznapi elmét és arra fókuszálja, ami intuíciónk szerint valóban előre vihet minden jelenlegi félelmünk ellenére. Másként fogalmazva, ez nem más, mint az agy két féltekének működésének szinkronbahozatala; a szív, és az agy egészséges együttműködése; az érzelmek, és megérzés egyensúlyban lévő arányának megtalálása…és nevezhetnénk még sokféleképpen.

brain-heart-riding-tandem-bicycle-human-arms-legs-d-illustration-53952169A tudatos racionalitás nem könyvekre, nem mások szavaira, külső forrásból eredő tudásra, hanem saját belső felismerésekre épül. Az önámítások fürkészése közben megtanulhattuk, hogy másoktól átvett, elmeszintre beépített tudás nem saját felismerés, pusztán másokkal egyetértés, mások ismételgetése. Ahogy korábbi blogbejegyzésünkben írtunk róla, ez energiájában legtöbbször nem elegendő ahhoz, hogy gyakorlati síkra tudjon kerülni az, amivel elméletben egyetértünk. A valódi, saját, belső felismerés tulajdonképpen a megérzés, átlátás energiája, igaz változásokat ez tud megmozdítani, amit azonban a megszokott elme azonnal próbál megakadályozni önámításokkal. Ekkor van szükség a tudatos racionalitás technikáira, ami megregulázza elménk működését. Hátra parancsoljuk támogatónak a felgáncsoló szerepből, és nem mi lépünk arra, amerre az elménk illúziói mutatják, hanem az elme kezd el abba az irányba segíteni minket, amerre intuíciónk, belső hangunk vezeti.

Már Buddha figyelmeztet minket: “Irányítsd az elméd, vagy elméd fog irányítani téged!” A tudatos racionális technikái ebben a folyamatban segítenek. Ha a rengeteg önámítással járó illúziónk miatt tévelygünk egy labirintusban, ez az új működési forma Ariadné fonala, mely kivezet belőle.

A tudatosság nélküli racionalitás nem más, mint sok elemzés, átgondolás, mérlegelés, számítás stb. Ez számtalan érzelemmel párosul, míg végül az érzelmeken keresztül az elme irányítani tud. Olyan irányokba is, ami nem feltétlenül kedvező nekünk későbbi megélésben. A tudatos racionalitás képes fókuszban tartani azt, ami megérzéssel érkezik, és időben nagyobb sávot képes befogni, és effelé irányítja az elmét. Megszűnik a mérlegelés, vacillálás, ide-oda topogás, amivel rengeteg energiát veszítünk el. Ez az elvesztegetett energia be tud épülni a kivitelezéshez szükséges kitartásba. A tudatos racionalitás erős intuícióra, belő vezettetésre épül, ami sokakban felbukkan, épp csak elhessegetjük, mert a tudattalan elmeműködést felülírja, áttereli a megszokás, akarás síkjára. Az akarás nem megérzés. A megérzés gyakran irányulhat olyasmi felé, amit nem is szeretnénk pillanatnyilag, mégis ott van bennünk az érzet, hogy hosszabb távon az lesz a megoldás, épp csak erőnk nincs meglépni.  Olyan ez, mint amikor piszkos vízen tengődünk a sivatagban és attól sem halunk szomjan, max betegeskedünk, legyengülünk, de most hirtelen tiszta vizet hoz valaki. Nem muszáj elfogadni, csak lehetőség van rá belekortyolni, de csakis belekortyolva fogjuk érezni a különbséget.

psycho61_02Most is sok szépség van világunkban, de mennyivel szebb lesz az Új Ember gondozásában! A folyamat nem egyik napról a másikra megy végbe, de elkezdeni mindig csak a MOST-ban lehet. Váljunk mi is Új Emberré, aki energetikailag egyensúlyban van, így nem kihasználható, és kihasználásra sem törekszik. Nem hogy nem hajt mást függőségekbe, de óva int mindenkit, ne haladjon arra, mert tudja, hogy felborítja az energiák egyensúlyát. Az új ember hol beleérző, hol tudatosan racionális, mint a lovas, aki hagyja, hogy a lovak szabadon szaladjanak, de ha gond van, megrántja a gyeplőt. Társaslény, de ugyanakkor független. Nem használja a másikat, nem függ tőle – csak megosztja vele életének pillanatait. Hajtsuk meg elménk korlátozott akaratát az Univerzum előtt! A magunkra erőltetett világ miatt nem látunk meg más világokat. A magunkra erőltetett lehetőségek miatt nem látunk meg más lehetőségeket. Lépeseink adják a világaink határait. Lépjünk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

:bye:  :good:  :negative:  :scratch:  :wacko:  :yahoo:  B-)  :heart:  :rose:  :-)  :whistle:  :yes:  :cry:  :mail:  :-( 
:unsure:  ;-) 
 

error: Content is protected !!