Mikor a tested tanít

Ilyen mennyiségű gyaloglásnál, mint ami a Camino megtételéhez szükséges, elkerülhetetlen, hogy fizikai fájdalmakkal is szembe kell nézni. Érdekes, hogy ezek a fájdalmak jönnek-mennek. Ebben a pár napban, ami mögöttem van, így 300 kilométer után, felfigyeltem rá, hogy ezek a fizikai fájdalmak ugyanolyanok, mint a lelkiállapotaim.  Amikor komolyan veszem őket, beleragadok, akkor jobban és tartósabban fáj, amikor csak tudomást veszek róla hogy van, de a figyelmem áthelyezem másra, akkor elkezd enyhülni, képes akár el is múlni.

Számtalanszor vagyunk szomorúak, ami egyszerűen megtörténik, de nem feltétlenül kell, hogy hosszabb időn át is kísérjen bennünket. Az, hogy mégis velünk marad szomorúság, aggodalom, stressz, lelki fájdalom, értetlenség, nem-megértés, az attól van, hogy elkezdünk rá koncentrálni, elkezdünk vele foglalkozni. Mint hogyha ezt ölelnénk át, és nem a megkönnyebbülést, nem a megértést, nem a boldogságot.

Ahogy a fizikai fájdalomról át tudjuk helyezni a figyelmünket olyan területre, ahol éppen minden rendben van, ugyanúgy meg tudjuk csinálni a lelkiállapotokkal is. Tudunk keresni olyan gondolatokat, olyan élethelyzeteket, olyan látásmódot, ami segítségünkre tud lenni, hogy ne rántson minket magával túlzottan az elkeseredés, a kilátástalanság.

Ahogy több napja megyünk együtt az úton, egyre több mindent árulunk el magunkról egymásnak. Kiderült, hogy az olasz fiú szerelmi bánattal indult el a Caminón. Amióta összefutottunk, csak csendben, szomorúan bámulja a földet. Szeretne földolgozni egy be nem teljesült szerelmet. És ahogy sétáltunk egymás mellett, ahogy egyre nagyobb bizalommal kezdett mesélni arról, hogy mi történt vele, mit hogyan élt meg, párhuzamosan elkezdett beindulni bennem egy belső képsor egy előző életéről.

“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú sok-sok évvel ezelőtt. Ez a fiú találkozott egy lánnyal, megszerették egymást, de teljesen más társadalmi hátterük volt. Mivel a lány gazdag családból származott, az akkori szabályok előírták, hogyan kell annak megfelelően férjhez mennie. Hozzá is adták a szülei egy gazdag emberhez. A fiú annyira elszomorodott, hogy bánatában eldöntötte, ő soha többet, senki mással nem akar megismerkedni. Beállt szerzetesnek egy kolostorba. Belső gondolatokkal, de főként szomorúsággal tengette életét. Ugyanúgy reagált arra, hogy el kell engednie a lányt, mint jelen életében, amikor újra találkozott vele, és megint nem lehettek együtt.  Aztán egyszer történt valami. Hatalmas pestis rohant végig a környéken, amiben meghalt a lány is, a férje is. Volt azonban egy kislányuk, és ez a fiú, aki akkor már szerzetesként éldegélt, magához vette a kislányt. Nagyon-nagyon szerette, amit csak tudott megadott neki. A kislány, ahogy cseperedett felfelé, egyre jobban hasonlított az édesanyjára. Minden nap, amikor ránézett a fiú, fájdalom töltötte el a szívét.”

Mikor elmeséltem ezt a történetet a srácnak, látszott az arcán, hogy nagyon megindító volt számára. Azóta már sokat beszélgettünk, kezd mosolyogni, időnként jókat kacag, sőt már azt is meg meri engedni, hogy jól érezze magát. Remélem, hogy mire végig ér a Caminón, föl tudja dolgozni mindazt, ami történik vele, és neki tud indulni egy olyan életnek, amit nem állandó szomorúsággal tölt, ahol megtalálja azt az egészséges állapotot, amiről ennek az életének kéne szólnia.

Ma reggel hatalmas ködben indultunk el, nagyon misztikus volt az egész. Szimbolizálta az előző estét, amikor a két fiatallal a boszniai piramisról, energiákról, elmúlt civilizációkról beszélgettünk. Mindketten csillogó szemmel hallgatták a meséimet.

Most viszont lépdelünk, lépdelünk, ahogy tesszük minden nap. Irány Burgos.

Ma este fogunk elköszönni egymástól, mert ők innen buszra szállnak. Úgyhogy megint ketten megyünk tovább a bátyámmal.

 

Kívánok mindenkinek szép estét és további szép napokat.

Buen Camino!

(Szerkesztette: Tantusz :-) )

3 thoughts on “Mikor a tested tanít

  1. S.Mária

    csoda ami kísér benneteket az utatokon és az ,hogy mi is részese lehetünk.Köszi. Mária Misi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

:bye:  :good:  :negative:  :scratch:  :wacko:  :yahoo:  B-)  :heart:  :rose:  :-)  :whistle:  :yes:  :cry:  :mail:  :-( 
:unsure:  ;-) 
 

Kategóriák

Blog bejegyzések archívuma

error: Content is protected !!