Mélyben rejlő fény

A kristálykoponya rendszerem jelezte, hogy újabb dimenziókapu kezd el nyílni, újabb hullám fog átvonulni rajtunk. Míg az előző olyan fényminőségeket hozott, ami abban próbált mozdítani, hogy „ébredjen” aki fogékony az „ébredésre”, emiatt többek felemelő élményekben részesülhettek, addig a mostani nehezebb (más minőségű) hullámnak ígérkezik, mert „letol” még működő félelmekbe, kételyekbe, hogy saját magunkon dolgozással KIEMELKEDHESSÜNK belőlük.

Aki nem fogékony kiemelkedésre, annak módjainak felkutatására, beengedésére, annak marad a nehezen megélhető része.

Különbség van a felemelő, kiemelő hullámok, és a kiemelkedéshez mélyre toló hullámok között. A felemelő annak eredményeként emel spontán, jutalomként, amit már korábban dolgoztunk magunkon. A mélyre toló ahhoz tol mélyre, hogy megint dolgozhassunk valamin magunkon belül, de az eredménye még nem feltétlenül jelenik meg, inkább védekezésnek tűnik, mint győzelemnek, pedig akinek sikerül kivédenie a kételyek, félelmek „támadását”, az már győztes!

Saját magamra is vonatkoznak üzeneteim, és én is épp “búvárkodok” mélységeimben. Íme egy szösszenete.

A kristálykoponyák kvantummezejének idősík bontogatásai, oldásai kapcsán a következővel belső beszélgetéssel ébredtem:

„Kristály tisztán emlékszel ma is az első reinkarnációs emlékedre, ami több, mint 15 éve szakadt fel belső emlékeidből tudatos szintre. Ahogy a tenger vizében vergődsz rettegve a buborékok között, időnként ránt valaki alulról rajtad, azt remélve beléd kapaszkodva felszínre küzdheti magát, ahogy rettegsz a láthatatlantól, amiről tudod, hogy ott van, mert mindenkit kerülget, így téged is, és bármikor te lehetsz a következő, akit elragad, mert a sikolyokból, a hangokból rájöttél a sötétben is, hogy cápák keringnek körülöttetek – miközben a hajóroncsra képtelenség visszamászni – és sorra ragadják el az embereket. Egyetlen ellenséged lett: az idő. Mikor lesz már végre vége. Semmit sem látni az éjszakában, csak a halál sejtése szorongatja a szíved, és csak évek múlva láttad meg, mitől is rettegtél igazán…

Ilyenek az előző életbeli emlékek. Rétegekben szakadnak fel. Ilyen a valóság is, rétegekben mutatja meg magát, és ha első rétegére akartok építkezni csupán, merev kereteket teremtve, és nem kutattok tovább, részigazságokra építitek a világotokat, és egy nap rátok borulnak a merev falak.

Csak évek múlva láttad meg, hogy a pánik, ami életekre beívódott a tudatalattidba nem önmagad miatt alakult ki benned, hanem mert akkori gyermeked is a vízbe zuhant, őt kerested a sötétben, őt féltetted a sötétben, a pánik azért járta át minden sejted, mert őt féltetted a fájdalomtól, a félelemtől, az idő miatta kínzott, mert nem csak saját véged sejttette a sötét tenger, hanem az övét is és nem tudtál segíteni….

A mai napig elszorul a mellkasod a víz mélységétől (víziszony), és nem véletlen, hogy szeretteid, köztük a kisfiad is, búvárnak tanult, és újra és újra végignézed, ahogy eltűnik a víz felszíne alatt, és csak ülsz ott szorongva a vízfelszínt kémlelve, és igyekszel legyűrni a rettegést azzal győzködve magad, hogy mennyire szereted őt, és mennyivel fontosabb az, hogy ő mit szeretne, mint az, amitől te belül rettegsz, és azt mondogatod magadban: most minden rendben lesz…

A tudatalatti tartalmak nagyon összetettek, és egyre több minden fog megmozdulni belőle az Emberek életében, mert tisztogatásuk nélkül nincs Felemelkedés. A legtöbb ember azt gondolja emlékezni ténybeliséget jelent csupán: itt történt, ez történt, ezzel történt, ezt tudtam, erre voltam képes. A karmikus, reinkarnációs emlékek azonban érzelmek (amikhez ténybeliség is társulhat), az érzelmi blokkok felszakadása, ami megágyaz magának a feldolgozáshoz újra és újra, újabb és újabb történetekkel, így vonzotok be egykori ellenségeket szerelemként, vagy családtagként, akivel összekötitek az életeteket, hogy biztosan megoldjatok egykori konfliktusokat, vagy egykori mestereket, barátokat ellenségként, hogy mély szeretet alapokon is tudjatok konfliktusokhoz hozzáállni.

A tanításoknak mindig van alapja, és értelme, a hozzáállásotokkal azonban nehéz haladni a tanításokban.

Kiveszett belőletek a működés emléke, hogy minden épül valamire, és csak az építménnyel foglalkoztok, csak a kiváltódott érzelmekre reagáltok, kiveszett a tudatosság. Birtokolni akartok, de nem látjátok, ha a felszínt birtokolni akarjátok, azzal mi minden mást is magatokhoz láncoltok, és az ugyanúgy dolgozik, működik láthatatlanul.

Tudást akartok, de nem akarjátok lebontani az építményt, amit a tudatosság hiánya hozzácsatol, amitől veszélyessé vált a tudás. Nem a tudás kopott ki, hanem ti kerültetek tőle messze mindazzal, amit köré építettetek, mint hatalom, birtoklás, uralkodás, manipulálás, kontrol, kegyetlenség, versengés és sorolhatnánk. Nem a szeretet kopott ki, hanem ti kerültetek tőle messze mindazzal, amit köré építettek a birtoklás, függőségek, komplexusok, az önértékelési problémák rétegeivel
.
A reinkarnációs emlékek felszakadása először ezeknek az építményeknek a felszakadását hozza, hogy túl tudjatok lépni félelmeken, komplexusokon, amik miatt birtokolni, uralkodni, versengeni, titkolózni (önmagatok előtt is) akartok, és csak utána tudtok hozzáférni a tudáshoz, a magasabb szintű szeretethez. Emiatt fontos a tisztulás, és a kapu, ami most nyílik. Mélyre vihet, elvihet benneteket félelmekhez, megmozgathat olyan negatívnak tartott rétegeket, amik beékelődtek közétek, és azon részetek közé, mely mindig boldog, mindig fénylik.

Akit érint ez a folyamat, ne csapásként élje meg, ha borúsabb hangulat, kétely, érzelmi vergődés, indulat, türelmetlenség stb, talál rá, hanem áldásként, mert ha tudatossággal sikerül valós helyére tenni, az szabadságot hoz, és olyasmikre találhat ezzel a szabadulással, amire végre bátran építkezhet…

Első lépés: bátorság, megengedés, szembesülés, felismerés

Iratkozz fel a Spirál Fórum youtube csatornára, hogy értesülj, ha újabb videó kerül fel!


Klikk a képre

Klikk a képre


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

:bye:  :good:  :negative:  :scratch:  :wacko:  :yahoo:  B-)  :heart:  :rose:  :-)  :whistle:  :yes:  :cry:  :mail:  :-( 
:unsure:  ;-) 
 

Kategóriák

Blog bejegyzések archívuma

error: Content is protected !!