Egy ideje nem írtam, mert lekötöttek olyan felismerések, amik csak nekem szóltak, és igyekeztem azokat magamban helyretenni. Mióta belekerültem a kristálykoponyák világába, egészen új horizont nyílt meg számomra, és azok számára is, akik körülöttem vannak. Szeretem az új dolgokat, szeretem, ha ugyanazt több oldalról is meg lehet nézni; szeretem mindazt, ami átvág a merev szabályokon, fixen elkönyvelt ideológiákon, és a kristálykoponyák világa számomra ilyen.

Hogy mik a kristálykoponyák? Kinek mi. Ahogy a számítógépet is sok mindenre lehet használni. Van, akinek kell a munkájához, van, akinek az maga a munka; van, aki csak hobbiból használja, van, aki kerüli, amennyire csak lehet; van, aki alkot vele, van, aki adatokat keres/gyűjt általa, van, aki adatokat tesz rá, és sorolhatnánk.

Számomra a kristálykoponyák erősítők, és kapcsolattartók, attól függően, kinek mire van szüksége. Van, akiben felerősítenek intuíciót, egészségi állapotot, békét, nyugalmat; van, akiben megnyitnak kommunikációs csatornákat, van, akit rákapcsolnak a neki megfelelő „helyre”; van, akinél egyáltalán nem csinálnak semmit, és van, akit még el is rettentenek önmaguktól, pusztán a formájuk miatt, mivel a koponya maga sokaknak a halált, temetőt, sírokat juttatja eszébe.

Az első megdöbbentő élményem a kristálykoponyákkal a szinte „utasításszerű gondolat” volt. Amikor befészkeli magát egy gondolat a fejedbe, hogy „menj oda”, „keresd meg” és egyszerűen nem tudod értelmezni, de elfelejteni sem, és csak mész, míg egyszer csak valami döbbenetes felismeréshez érsz, és akkor az egész értelmet nyer. Van ilyen kristálykoponyák nélkül is, ők csak felerősítik, bepontosítják. A második a képi üzenet volt, ez még érdekesebb. Nem csupán kép érkezik, hanem egy egész információs csomag, ami a képhez van csatolva, és pillanatok alatt kibontakozik előtted, mint „ismeretanyag”, és amit korábban nem tudtál, most hirtelen evidensé válik: beépül, úgy, hogy teljesen kizárja az időt, mint tényezőt. (Egyébként meg kell hallgatni valakitől, el kell olvasni valahol stb.)

Ma egy Sandy nevű kristálykoponyával üldögéltem, és egyszer csak beindult az a furcsa érzet, amikor kitágul a fejem, és csak jönnek a gondolatok, amik próbálnak bennem valamit helyretenni…

„Szóval ott éltél valamikor, és ilyesmit tanultál, de az a rengeteg emberi gyarlóság, irigység, merev szabály itt is megkeserítette magát a tant, és te mire emlékszel tudat alatt? Csakis ezek a gyarlóságok rakódtak le rétegekben, életről életre, és ezek adják a karmikus emlékeket, amik ok-okozati folyamatokat hoznak létre, és véget nem érően hullámoznak.

A félelem, a fájdalom, a szerelem, a csalódás, a küszködés, a kudarc stb. marad meg karmikus emlékként, és ez mind rárakodik a tiszta emlékeidre, a tudásra. Ez húz, vonszol általad pozitívan, vagy negatívan megítélt irányba. Ezektől kellene egyre jobban megtisztulni, mert csak gyűlnek, és rángathatnak egyre sötétebb minőségekbe. Mivel nem vagytok tudatában ezeknek a rétegeknek, csak annyit érzékeltek belőle, hogy van valami „mozgató erő”, csakhogy ez nem a Teremtő. A Teremtő ennek felette áll, de mivel a Földön élők szabad akaratát tiszteletben kell tartani, semmit nem tesz az ellen, hogy mi magunk minek adunk erőt, mit tekintünk mozgató erőnek.

Amíg vannak ezek a karmikus rétegek, azok természetüknél fogva rángatnak, ahogy a mágnes vonzza az egyik pólust, és taszítja a másikat. De megadatott az Emberi lénynek a lehetőség, hogy ő maga tisztogasson belőle. Ehhez meg kell tanulni használni az energiákat (amik rezgések, még a gondolatok, érzelmek is idetartoznak) : melyik tisztító, melyik feltöltő, melyik lemerítő, melyik ragaszt tele visszahúzó rétegekkel. Így vehetitek kezetekbe a sorsotokat. Mintha lenne előttetek egy rakás dűlöngélő dominó egymásnak támasztva, amelyik bármikor megindulhat, és akkor sok felborul, de ha egyesével el kezditek hátulról leszedni őket, egyre kisebb lesz a sor, ami dőlhet, és egyre több dominó lesz a kezetekben, amit bárhova letehettek stabilan.

Lerakható a sok karmikus réteg, de kell hozzá eltökéltség (nem merevség), kitartás (nem erőlködés), és kell hozzá következetesség (iránytartás), ez pedig feltételezi az értékrend ennek megfelelő átalakítását. Nem lehet mindent akarni. Tudni kell döntéseket meghozni.

Emlékezz! Ne arra, mi minden történt veled a Földön, hanem arra, hogyan működik maga a Földi lét. Emlékezz vissza, mik a „csapdái”, és kerüld ki azokat! Nem a Földön megélt életek emlékei a fontosak, azok csak kísérletek. Ha felismered a működést, akkor többet nem áldozata leszel, csak részt vettél benne, tanultál belőle.

El fog jönni az idő, amikor újra elmehettek innen. Nem fog sikerülni, ha ezt nem ismeritek fel, és csalódottak lesztek. Nektek kell tenni azért, hogy megszabadulhassatok a sok karmikus teher alól, és nem egy felmentő seregnek. Senki el nem veszi tőletek. Szabad döntésetek volt, hogy idejöttök, szabad döntésetek, hogy hogyan működtök, és a működésetek szabja meg, hova tartoztok. Emlékezzetek a működésetekre!

Amíg vizet meregetsz a csónakodba, addig víz lesz benne, ezen ne lepődj meg. Az egyre több víznek egyre nagyobb a súlya. Mikor eljön az idő, hogy repülhet a csónakod, itt ragaszt a sok víz, amit TE meregettél bele. Kezd el időben visszaengedni a vizet, mert lesz idő, amikor párologni fog a víz, ami sokat segít, de akármekkora víztömeget nem fog tudni megmozgatni. Gondolj a jövőre is! Olyan korszakban élünk, amikor CSAK ebben az életben gondolkodni egy óriási lehetőség elszalasztása.”