Felemelkedő párkapcsolatokra van szükség

Részletek a “Felemelkedő párkapcsolatok: Szenvedély, Hitelesség és Részvétel” című könyv írójától, Andrew Harveytól.

Szükségszerű elismernünk, hogy olyan krízishelyzettel állunk szemben mostanság, melyben az emberi lélekben lakozó szeretet szent erőit eltérítette a megvezetés, a kapzsiság, a tudatlanság, a hatalmi vágy, hogy ezen erők ne tudják táplálni, és átalakítani a világot. Szükség van arra, hogy vizualizálni tudjuk, hogy a partnerkapcsolat olyan társas kapcsolódássá fejlődik, mely segít megvalósítani önmagunkat, segít a felelősség felvállalásában, mellyel létrehozhatjuk szent céljainkat mind partnerünkkel, mind a világgal. Amikor egy pár találkozik egy ilyen dinamikus szeretet tudatosságban, olyan transzformáló erejű szent energiák mezejét hozzák létre, melyből mindketten táplálkozhatnak, mely mindkettőjüket inspirálja munkájuk megvalósításában.

Úgy hiszem, hét szükségszerű követelménye van ennek az erőteljes jövőképnek, melyet a partnerkapcsolatok fejlődése vezethet be a világba.

Első követelmény: Mindkét félnek külön-külön el kell merülnie a Szeretet Forrás felé irányuló mély, és szenvedélyes odaadásban, bármely néven is tartják számon a Szeretet Forrást, mert ha mindkét fél egy Felsőbb Erő felé összpontosítja életét, a párkapcsolat sohasem fog kifulladni személyeskedés bűvkörében. A kezdetektől fogva a partnerkapcsolat Isteni mivoltára kell összpontosítani. Olyan kapcsolatnak kell lennie, amit áthat az Isteniség tudatos jelenléte, melynek célja az Univerzumban betöltött Isteni Alkotás. Csakis a Teremtőre összpontosító, a Teremtőt elsődleges irányítóként elfogadó partnerkapcsolat lesz képes elviselni a szerelem viszontagságait, fog tudni boldogulni az élet kihívásaival, és fogja tudni szolgálni a világot.

Második követelmény: Mindkét félnek tudnia kell mesterien kezelni az egyedüllétet. Ahogy Rilke írja:


„A szerelem lényege, hogy két önmagában is boldog lélek köszönti, megérinti és megvédi egymást.”


Megérintik egymást, de nem telepednek egymásra. Megvédik egymást, mert rájöttek, hogy az egyedüllét, melyet mindketten ismernek, a forrása a belső gazdagságnak, a belső felismeréseknek. Köszöntik egymást, mert megértették, hogy az egyedüllét munkája az a munka, mely befelé fordulást igényel, mely megnyitja a szívet, meghozza az epekedést, a vágyakozást, egyfajta mély kontemplálás arról, hogy a másik milyen ajándékokat ad, vagy milyen hibái vannak; egy szent munkafolyamat, mely titkos alapját képezi minden egészséges párkapcsolatnak. A mai narcisztikus kapcsolatmodellünkben túl sok kapcsolatban pont az rémiszti meg a partnereket, ha egyedül hagyja őket a párjuk. Egy igaz, fejlődő párkapcsolatban az pezsdíti fel legjobban a feleket, ha a másik képes a befelé fordulásra, mert a felek tudják, hogy az egyedüllétben megteremtett befelé fordulásban rejlik a lehetőség, hogy a nagylelkűség, a belső meglátások, a kreativitás milliomosai lehessenek.

Harmadik követelmény: Egy igaz, fejlődő párkapcsolatban egyenlő erőviszonyok vannak, és az egyenlőség abból fakad, hogy mindkettőjüknek mély tapasztalása van egymás lelkének fennköltségéről, szentségéről. Ezt az újfajta kapcsolatot, melyet próbálnak átadni nekünk, nevezem én kölcsönösen-szeretett-felek kapcsolatának. Nem arról van szó, hogy az egyik fél szerető, a másik fél szeretve van. Mindkét fél egyformán képes arra, hogy felfedezze Isten arcát, mely a másikban fordul felé, hogy elhozza nekik az Isteni Igazság lényegét, mely a szerelemben nyilvánul meg. Ahogy mindketten felismerik egymásban a Szeretett Forrást, megindul egy szenvedélyes tisztelet, és szolgálat természetes folyamata egymás élete iránt. Ez mindkettőjüknek megadja a szabadságot, az energiát, az örömöt, mellyel képessé válnak arra, hogy kilépjenek a nagyvilágba, és beteljesítsék küldetésüket. Ez lényeges, mivel a múltban egyenlőtlen erőviszonyok meglétét építettük.


Gyakran a férfihez került a hatalom a nővel szemben. Elkerülhetetlenül „uralkodó és engedelmes” felállás alakult ki a két fél között.


Most viszont felemelkedik egymás szent mivoltának kölcsönös elismerése, a másik fél csodálatával, imádatával, tiszteletével, mint az élet lényegiségének része.

Negyedik követelmény: Ha kölcsönösen-szeretett-felek kapcsolatában vagy, egész lényed, munkád, fejlődésed Istenre összpontosítod. Mesterévé kell válnod az egyedüllétednek (befelé fordulásodnak), hogy dolgozni tudj mindazon, ami szükségszerű ahhoz, hogy elmélyítsd az Isteni szent kapcsolatot. Ezért hitvilágod függvényében mindennapjaid szent gyakorlatává kell tenned a meditációt, imádkozást, kontemplálást stb., hogy a párkapcsolatod egy kölcsönösen működtetett, szent kapcsolódásban tudjon kibontakozni.

Ötödik követelmény: Mindkét félnek teljesen fel kell hagynia mindennemű Hollywoodi érzelgős hozzáállással, azzal kapcsolatban, hogy mit tart párkapcsolatnak. Ahogy a szerelem szintje fejlődik, és egyre tudatosabb, ugyanígy fejlődik a felek megértő képessége egymás árnyaival szemben. Ennek az újfajta szerelemnek egyik jelentős szerepe az, hogy a kapcsolatban résztvevő felek védjék egymást egymás árnyaitól – ne minősítsék egymás árnyait, ne tagadják meg egymás árnyait, hanem ismerjék fel, hogy a másik hol sérült, és védelmezzék feltétel nélküli együttérzéssel, anélkül, hogy hagynák saját magukat megsérülni, vagy manipulálni a másik által. Ez nagy erőfeszítést igényel, mivel saját árnyaink megértését is megkívánja, és még nagyobb erőfeszítést igényel, hogy partnerünk árnyaival úgy tudjunk szembesülni, hogy megértjük mindenféle illúzió, elutasítás, vagy ellenszenv nélkül.

Hatodik követelmény: Ha belépsz a fejlődés folyamatába, el kell fogadd, hogy az sohasem ér véget, sohasem hagyja abba a kibontakozást.


A transzformációnak nincs vége, mivel az Isteni szeretet végtelen.


A fejlődés alapjában véve egyfajta halál/újjászületés ciklusa, mely megismétli önmagát egyre magasabb dimenziókban, és bármely felemelkedő párkapcsolatban bátorságra van szükség ahhoz, keresztül tudjon menni a halál/elmúlás folyamatán, és létre tudja hozni az újjászületést. Marion Woodman, a nagyszerű Jung analitikus, és a szent nőiség úttörője azt mondta nekem: „Négy házasságom volt a férjemmel, és minden házasság krízissel ért véget, és meg kellett fogadnunk, hogy hagyjuk, hogy valami elképzelés meghaljon. De kitartottunk, és az a szerelem, amit nyolcvanas éveinkre ismertünk meg, a legnagyobb és legmélyebb, amit megélhettünk.”

A Hetedik követelmény alapfeltétel, mely így szól: a szerelem felemelkedésével járó utazás kezdetétől fogva elkötelezettséget kell érezni iránta, ne csupán személyes orgia, személyes örömök oázisának élvezete legyen. Tudatosan kell belépni ebbe a felemelkedő párkapcsolatba, hogy az erősebbé tegyen, hogy szolgálja bolygónkat, hogy felismerd, ez nem csak egy Istenben gyökerező kapcsolat, nem csak szent gyakorlattal átitatott kapcsolat, hanem a kezdetektől fogva arra hivatott, hogy mindkét felet erősebbé, felébredőbbé tegye, akik napjaink egyetlen Igazságával foglalkoznak szenvedélyesen: haldokló világunkkal. Szívünk jelentős mértékű fejlődésen kell keresztül menjen, hogy mindenki képessé váljon előre lépni, hogy elkezdje az újjáépítés és újra-teremtés munkáját, melyre most hihetetlen szükség van!

Forrás: angol nyelvű cikk

Andrew Harvey

2 thoughts on “Felemelkedő párkapcsolatokra van szükség

  1. Kristán Katalin

    a legnehezebb dolog felismerni, hogy a társunk hol sérült és védelmezni őt saját magától is anélkül, hogy manipulálhasson bennünket…. senki nem mondta, hogy könnyű egy ember élete

Hozzászólás a(z) Kristán Katalin bejegyzéshez

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

:bye:  :good:  :negative:  :scratch:  :wacko:  :yahoo:  B-)  :heart:  :rose:  :-)  :whistle:  :yes:  :cry:  :mail:  :-( 
:unsure:  ;-) 
 

Kategóriák

Blog bejegyzések archívuma

error: Content is protected !!