Szabi most érkezett meg Spanyolországból. Végig gyalogolt St-Jean-Pied-de-Porttól Santiago de Compostelaig, azaz végig járta a Caminot, amit sokan maguk is megtettek, még többen ismernek, legalább hallomásból. Ez bizony 800km gyalog! Meghatottam vártuk haza, és ültük körbe, hogy vajon mit mesél, milyen volt. Nagyon megérintett két története, így megosztom.

Teljesen egyedül indult útnak Szabi, és ahol csak lehetett, ezt tartotta is. Ettől függetlenül időnként mellészegődtek társak, és mivel masszőr, akinek csak tudott, segített, hiszen jó pár fájós térddel, lábbal lehet találkozni egy ilyen úton. Egy alkalommal az egyik zarándoktárs, akinek segített, út közben talált egy négylevelű lóherét, és hálából Szabinak adta. Szabi örömmel tette bele az útikönyv lapjai közé, hogy lepréselje, majd ment tovább.

Pár nap múlva összefutott egy másik zarándokkal. Beszélgettek, és egy idő után boldogan mutatta meg a négylevelű lóherét, amit kapott. A zarándok hölgy mikor meglátta sírva fakadt. Szabi nem értette mi történt, míg a hölgy újra szóhoz nem jutott, hogy elmesélje a történetét.

Pár nappal korábban betért egy templomba, és imádkozott, majd magában így szólt: „Istenem, szeretsz Te engem? Ha igen, kérlek adj jelet! Ha igen, hadd találjak egy négylevelű lóherét!”. A hölgy ettől kezdve lefelé szegett tekintettel fürkészte a tájat, de sehol sem látott négylevelű lóherét. Aztán jött Szabi, és nem is értette miért, de kinyitotta az útikönyvét, és megmutatta neki, amit kapott. Úgy látszik, nem csak ő kapta.

Gyakran csak nézünk, de nem látunk.

Szabi elsősorban azért ment egyedül, hogy tudjon önmagára időt szánni. Odafigyelhessen saját testének jelzéseire, ha elfárad, és ne kelljen rohannia, csak mert mások sietnek, megállhasson, ahol szeretne. Egy alkalommal a fákban, bokrokban gyönyörködött gyaloglás közben, mikor megkapta a szemét egy egészen élénk szín, ami nem illett a környezetbe. Nem volt túl feltűnő, de ha valaki nem rohant végig a tekintetével, észrevehette. Úgy döntött megnézi mi az, és ahogy haladt közelebb, látta, hogy egy élénk kék színű botra rá volt tűzve egy Hello Kitty rózsaszínű szélforgószerűség. Közelebb ment. Kövek voltak letéve köré, és az egyikre egy rózsaszínű szív volt ráfestve, és egy felirat állt rajta: „Szeretnél látni valami különlegeset? Fordítsd meg!”

Megfordította, és egy tükör volt felragasztva a másik oldalára. Kívánok mindenkinek egy ilyen tükröt!