Döntésekről másképpen

Beszélgettünk páran döntésekről, rezgésekről. Gondoltam megosztok ebből gondolatokat, hátha hoz valakinek megértést, hogy érdemes jól körül nézni, mikor, mit hagyunk hátra magunk mögött, mert nem biztos, hogy ugyanúgy látni fogjuk újra. A most MOST fontosabb, mint valaha.

Amikor arról beszélgetünk, hogy új energiák, újfajta rezgések élednek fel a Földön, akkor nem valami megfoghatatlan, bizonyíthatatlan, láthatatlan dologról ömlengünk minden értelem nélkül, hanem nagyon is valós dolgokat próbálunk boncolgatni, megértéshez segíteni, mivel valóságukra mi magunk vagyunk bizonyítékok, azzal, ahogy saját életünk eseményeire, történéseire, megnyilvánulásaira hatással vannak. Ha nem tudjuk megérteni az új működésformákat, sokkal nehezebb lesz elfogadni életünk történéseit.

Az új rezgésekkel megváltozik a döntések/választások működése

Eddig számtalanszor élhettünk a „kecske és káposzta is” működéssel. Nem mertünk valamibe belevágni, féltünk, hogy mit hoz az új, akkor lépés helyett vártunk, majd lesz valami, vagy csak óvatosan garázdálkodtunk ezzel-azzal, teljes eltökéltség nélkül, miközben meghagytuk a régi utat is, nehogy az újjal pórul járjunk. Ezt megszoktuk. Most nem értjük időnként miért áll feje tetejére a világ, mikor mennyi menekülési útvonalat hagytunk döntéseinkkor.

Az új rezgésekkel, amik időszakokra mozdulnak, az ebbe az időszakokba eső döntések multidimenzionális, többsíkú “kapukká” válnak, amik hozhatnak cifra dolgokat, s ha átlépünk rajtuk, nem feltétlenül topoghatunk ki-be, oda-vissza, mint ahogy régen tehettük, mert túl gyorsan változtatnak meg dolgokat bennünk, és körülöttünk. A döntés fogalma átformálódik, kitágul. Döntésnek minősül az is, ha nem tudunk dönteni két, vagy több dolog között: az lesz a döntésünk, hogy egyik sem elég fontos, hogy mellette döntsünk. Az is felerősödik, hogy dualizmusban élünk, így egy döntéssel két döntést is meghozunk egyszerre: pl. két dolog között választva, döntünk az egyik mellett, és párhuzamosan eldöntöttük, hogy a másik nem volt elég fontos, hogy azt válasszuk. Mindkettő elindíthat energiákat.

Döntéseink sokszor egy “zárt energetikai pályára” visznek minket, amin kötelező végighaladni, előfordulhat, hogy mire a kötelező szakaszon végigérünk, és esetleg rádöbbenünk, hogy nem is tetszett annyira ez a szakasz, a korábbi életünkhöz már nem térhetünk vissza, és nem értjük miért.

Bár csak rövid ideig tart a „kötelező szakasz”, mikor feleszmélünk belőle, olyan, mintha leéltünk volna közben hosszú időt, és nem találjuk mindazt, amit otthagytunk, hogy ahhoz úgyis visszatérhetünk majd, ahogy régen tehettük. A környezetünkben lévő emberekből ugyanis addigra eltűnnek érzések, viszonyulások, amikre mi építeni akartunk, és úgy érezhetjük magunkat idegenek vesznek körbe minket, pedig csak egy kis kitérőt akartunk tenni, és csak a kínlódunk, ez meg hogy alakult így? Ezzel most mit kezdjünk?

Miért van ez így? Mert megszűnik a lineáris működés (oda-vissza átjárás), és felváltja az “átugrás”, ami a multidimentionális működésnél normális. A döntéseink egyre fontosabbak lesznek, mivel az új rezgések nagyobb idősávokat, rezgéstartalmakat mozgatnak meg, egyszerre akár többet is, így az eddigi lépkedésekhez képest ugrálhatunk velük, vagy épp lemaradhatunk valamiről, amikor más ugrik el “távolra” tőlünk, míg parkoló pályára akartuk állítani, és a puszta akarás, hogy visszacsináljunk dolgokat egyszerűen nem fog működni. Mindez leginkább kapcsolatrendszereinkben figyelhető meg (lsd. rengeteg egymástól elfordulás, elhidegülés, félreértés, kibékíthetetlenség stb.) Ezért szükségszerű a tudatosabb életmód, amivel könnyebb lehet eligazodni ebben az új működésben, és olyan döntéseket hozhatunk, amik kevesebb érzelmi fájdalomhoz, felforduláshoz, értetlenséghez vezetnek….

Az átugrás (döntés) előtt fel kell mérni, mi marad ott utánunk, mi mennyire hiányozna belőle, mert az átugrás, a döntés meghozatala után előfordulhat (nem biztos) hogy mire visszafordulnánk azért, ami mellett nem döntöttünk, már nem lesz ott. Meg kell tanulnunk olyan értékekre felfigyelni, amiket nem értékeltünk eléggé, mert úgyis mindig elérhető volt bármikor, és azt hittük úgy is marad. Meg kell tanulnunk az értékeket megbecsülni, tiszteletben tartani, és talán akkor megmaradnak életünkben az átugrás után is…

Jöjjön most egy kristálykoponya üzenet

Olyan időszakot éltek meg, ahol térképek rajzolódnak át, mint hatalmas „földrengésekkor”, mikor kontinensek szakadnak részekre, földrészek süllyednek óceánok alá, míg más, eddig ismeretlen területek felemelkednek a vízből új földrészekként. Ezek a térképek azonban nem földrajzi vonatkozásúak, hanem saját életetekről, kapcsolatrendszereitekről szólnak.

Energetikai „földrengések” sorozata ér Benneteket, ahol átformálódnak energiák Bennetek és körülöttetek, ezért éltek meg sokan veszteséget, elszakadást, felborulást, elidegenülést, meg-nem-értést, összeférhetetlenséget –akár rövid idő leforgása alatt – ahogy a „földrészeitek, energiáitok átalakulnak” és más értékekkel, érzésekkel, kapcsolatokkal, emberekkel települnek be.

Az elmúlt pár hét, hónap sokatoknak lehetett nehéz a megnyílt dimenziókapuk miatt, amik felerősítettek olyan “földrengéseket”, amik szükségszerűek valamihez – ha sokan lehet, csak a jövőben értik is meg. Ez a mostani kapu most visszavesz intenzitásából, hogy akinek átrajzolódott a térképe, kicsit hozzászokhasson az újhoz, felmérhesse mit érdemes megmenteni a régiből, esetleg megváltozva, és mit kell hagyni teljesen lesüllyedni, eltemetődni az óceán mélyére… hogy a következő hullámot ne újra pusztításként kelljen megélni. Új Föld ugyanis csak Új Emberekkel lehetséges.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

:bye:  :good:  :negative:  :scratch:  :wacko:  :yahoo:  B-)  :heart:  :rose:  :-)  :whistle:  :yes:  :cry:  :mail:  :-( 
:unsure:  ;-) 
 

Kategóriák

Blog bejegyzések archívuma

error: Content is protected !!