A múlt heti 100km-es gyaloglás minden szépsége mellett odapakolt a lábnak egy kis feldolgoznivalót. Egyértelművé vált számomra, hogy a Camino távnál egyszerűen kulcs milyen cipőben vagyunk, mert nem csak azzal kell számolni, hogy ekkora útszakaszon különféle terepek követik egymást, hanem azzal is, hogy az időjárás bármikor szeszélyeskedhet, no és persze nem cipelhetünk magunkkal egy cipős szekrényi lehetőséget, hogy majd aznap reggel választunk lábbelit.
Első nap nagy büszkén húztam fel az eddig mindig bevált Mauna túrabakancsom, de 27km után, a rekkenő hőségben, hiába álltunk meg időnként, és vettük le a bakancsot pihentetni a lábakat, bizony elgondolkodtam: mit csinálok a 800 km-es Caminon ilyen súlyú bakancsban? Másnap leváltottam hát a pille könnyű sportcipőmre, és mintha repültem volna, épp csak 30km után sajgott a talpam, úgy éreztem érzek minden kavicsot, vagy épp a cipőmön belül dübörög az aszfalt.
Milyen lábbeli a legpraktikusabb a Caminora?
Akikkel beszélgettem, mind másra esküsznek: van aki a magas szárú bakancsra teszi a voksát, mert az tartja a bokát, van aki szerint az alacsonyabb szárú a legjobb, mert jobban szellőzik. Legtöbbször magára marad az ember a döntésben, így érdemes arra figyelni, nekünk mire lehet szükségünk, és mire van lehetőségünk. Nos, új lehetőség születik!
Épp arról beszélgettünk Pannival, hogy mi minden van már, ami bepakolandó a hátizsákomba – a viccet beleszámítva, hogy a testsúlyom 10%-nál nem javasolt sokkal többet pakolni, és az 5 kiló körül mozog – és azon elmélkedtünk cipeljek-e magammal két pár cipőt, amiből egyik sem igazán ideális arra, hogy végig abbamenjek.
Panni barátnőmről azt kell tudni, hogy egy csupa szív suszter, és nagyon kreatív. Ő készíti a Mauna bakancsokat (klikk korábbi írásomhoz), és hirtelen kipattant belőle: mi lenne, ha készítene egy olyan bakancsot, ami kifejezetten a Caminora készülne? Odáig voltam, meg vissza! Ha beválik, másoknak is ideális megoldást adhatna.
Már sziporkázott is, hogy olyan bakancsra gondol, aminek megfelelő talpa van, vászon a felsőrésze, ami könnyebb, mint a bőr, vízálló, magas szárú, hogy tartsa a bokát, de hátul nem annyira magas, mint a bőr bakancsom, hogy ne terhelje az achilles ínt, és további olyan megoldásokat csempészhetne bele, amik kiiktathatják azokat a nehézségeket, amiket a másik két cipő okozott, és ahogy figyeltem, egyre jobban csillogott a tekintete. Tudtam, hogy szívét-lelkét bele fogja tenni.
Tényleg! Milyen klassz lenne, ha lenne egy olyan speciális cipő, ami sokat segíthet ilyen jellegű utakon. A lányok már neki is álltak a munkának, és amint készen lesz, kezdődik a tesztelés. Újabb hosszú kilométerek várnak rám, hogy kipróbáljuk különböző terepeken, időjárási viszonyokban, mivel bármilyen cipőben útnak lehet indulni a Caminon, kivéve az új cipőt. Attól mindenki óva int.
Ha a lábamnak megfelel a teszteléssel, nem töri, nem nyomja, ilyen modellben vágunk útnak én és a bátyám, és kell jobb teszt a Mauna Camino bakancsnak, mint maga a Camino?
További írások:
Az elkészült első pár cipő
Szurkolok nagyon, hogy megszülessen az ideális megoldás! Izgalmas figyelemmel kísérni, ahogy a kreativitás szárnyalni kezd, no és megható is az a szeretettel teli gondoskodás, ami adja a hajtóerőt.
Annyi szeretet és öröm van az ötletben, ami csak “csillagos ötös” Mauna Caminó lábbeli lehet!!!Lesz!!!A kitalálójának és majd viselőjének is
Ölellek titeket Marcsi. 